Orvostudomány a feje tetején II.

"Ami a hernyónak a világ vége, az valójában egy csodálatos pillangó." Lao Ce

Mint azt már a korábbi oldalakon láthattuk, az Új Orvostudomány öt törvénye végre lehetővé teszi, hogy elismerjük a betegségek értelmét, annak minden megnyilvánulási formájában. Ezek ismeretében többé már nem foglalkozunk a betegségek tüneteivel, ezek értelmezgetésével és még kevésbé azzal, hogy orvosságokkal gyorsan eltüntessük a tüneteket, hanem sokkal inkább azzal foglalkozunk, hogy minden egyes ember megértse mély érzelmi hátterét, konfliktusait, félelmeit. Egy olyan utazásról van tehát szó, amelyet belső világunkban teszünk, ami olykor fájdalmas is lehet, de véleményünk szerint mindenképpen megéri. Ez nem jelent kevesebbet, mint hogy életünk sorsfordulóin merjünk szembenézni konfliktusainkkal és az azok mélyén megbúvó félelmeinkkel, majd azokat feldolgozva, új életet kezdeni. 

Mielőtt közelebbről megismerkedünk a különböző konfliktus-típusokkal és azok következményeivel, talán érdemes még egyszer a magzat különböző agyi területeinek és szervei kifejlődésének sorrendje, valamint az ezzel kapcsolatos betegségek közötti összefüggést áttekinteni.

A nyúltagy vezérli azt a biológia különprogramot, amely a törzsfejlődés ősidőkre visszavezethető időszakában, a túlélésünk során keletkező konfliktusok biológiai megoldását eredményezi. Ezek a konfliktusok nagyon mélyen érintenek minden élőlényt. Melyek ezek? A falattal kapcsolatos konfliktusok. A falatot elkapni, lenyelni, megemészteni átengedni, és kiválasztani. A falat tulajdonképpen bármi lehet, ennivaló, levegő, pénz, szabadság vagy akár egy lottónyeremény, amit már úgy hittünk, megnyertünk, és az mégis kicsúszik a kezünkből, mert eltűnik a lottószelvény. A betegség a konfliktusaktív szakaszban sejtburjánzás formájában nyilvánul meg, azokon a nyúltagy által vezérelt szerveken, amelyek a belső csíralemezből származnak. A helyreállítási szakaszban elsajtosodás vagy sejtelhalás (nekrózis) megy végbe, gombák és mykobaktériumok közreműködésével.

A kisagy vezérel minden olyan biológiai konfliktusmegoldást, amely konfliktusokban a fészek és a személy sértetlensége, épsége állnak a középpontban. A konfliktusaktív szakaszban itt is sejtburjánzásra kerül sor, ezúttal a kisagy által vezérelt, a középső csíralemezből kifejlődött szerveknél.

A nagyagy velőállománya irányít minden olyan biológiai konfliktusmegoldást, amely konfliktusok önbecsmérléssel, vagy bizonyos szexuális jelleggel kapcsolatosak. Itt a konfliktusaktív szakaszban a középső csíralemezből származó, a nagyagy velőállománya által vezérelt szerveknél sejtelhalás, szövetleépülés megy végbe. A helyreállítási szakaszban ezek a sejtfeloldódások, lyukak feltöltődnek, és ezzel támasztószövetdaganatok (szarkómák), nyirokcsomódaganatok (lymphomák), zsírdaganatok (lipómák), kötőszövetdaganatok (fibrómák) és váladékot tartalmazó üreges képződmények (ciszták) jelennek meg.

A nagyagy kéregállománya vezérel minden biológiai konfliktusmegoldást, ami a területre, territóriumra vonatkozik, és ami az egyén elkülönülésével, másoktól való elhatárolódásával kapcsolatos. A konfliktusaktív szakaszban, a nagyagy kéregállománya által vezérelt - a külső csíralemezből (ektodermából) kifejlődő - szerveknél jellemző tünet az anyagvesztés, a váladékozás, a fekélyesedés. Ezt a helyreállítási szakaszban hegesedéssel történő szövetmegújulás követi. A rákkal egyenértékű megbetegedéseknél a konfliktusaktív szakaszban fellépő bénulások, zavarok, működésbeli gátlások a helyreállítási szakaszban eltűnnek, megszűnnek.

Ahhoz, hogy megértsük, hogy a betegség miért pont azt a szervünket érintette, amelyik éppen megbetegedett, elegendő újból beleélni magunkat abba, hogy mit éreztünk a betegséget megelőző súlyos érzelmi megrázkódtatás pillanatában, vagyis akarva-akaratlanul milyen érzelmekkel éltük meg a sokkot kiváltó eseményt: "Pontosan abban a pillanatban egy spontán és közvetlen érzelmi társítás jön létre a testbeni elhelyezkedés és az érzett érzelem egyéni, sajátos jelentése között. Nem ugyanaz, ha csak megdorgál valaki, vagy ha váratlanul mások előtt megrágalmaznak...." (Dr. Ch. Randier, Idézve: Infor Vie Saine, 117. szám.)

A következő oldalakon néhány, a leggyakrabban előforduló betegséggel és az azt kiváltó konfliktussal foglalkozunk csak. 

A BŐR

A bőrrel kapcsolatban itt kizárólag a felhámmal foglalkozunk, mivel a bőrbetegségek leggyakrabban ezzel kapcsolatosak. Egész testünket a felhám fedi, és minden alkalommal, amikor valakivel ténylegesen vagy képzeletünkben kapcsolatba kerülünk, a bőr érintett ebben: pl. kezet nyújtunk valakinek, kapunk egy pofont, gyengéden bánunk egymással, összebújunk valakivel, vagy éppen szeretgetünk egy kutyust stb.A felhámmal kapcsolatos konfliktusok többnyire ilyesfélék: "Szívesen lennék kapcsolatban valakivel, de nem tudom megoldani!". A konfliktusaktív szakaszban fekélyek, sejtelhalások keletkeznek a bőrön ott, ahol a kapcsolat nem lehetséges, és a helyreállítási szakaszban a felhám megduzzad, vörössé válik. A bőrön kiütések jelennek meg, bőrgyulladás, lázzal járó csalánkiütés jöhet létre: úgy tűnik, mintha a bőr beteg lenne. Az ember általában ebben a pillanatban fordul bőrgyógyászhoz, tehát éppen a helyreállítási szakaszban. Mivel a konfliktus-aktív szakasz gyakran sokáig tart, a legtöbb esetben ez a második szakasz is hosszú. Ezen kívül előfordulhatnak visszaesések, amelyeket ismételten helyreállítási szakaszok követnek, ezek pedig a helyreállítási időt csak tovább nyújtják.

ZSÍRSZÖVETEK, IZMOK, INAK ÉS CSONTOK

A zsírszövetekben, izmokban, inakban, csontokban nyilvánul meg a kisebbrendűségi konfliktus valamennyi formája, méghozzá azon a ponton, amit képzeletben vagy ténylegesen a kisebbrendűségért, értéktelenségért, leértékelésért teszünk felelőssé.

Harántcsíkolt- és simaizomszövetek

Ha a súlyos érzelmi megrázkódtatás okozta betegségben a harántcsíkolt izomszövetaz érintett, akkor a konfliktus mindig egy mozgással kapcsolatos kisebbrendűségi érzéssel hozható összefüggésbe, mint például nem vagyunk képesek elfutni valamivagy valaki elől, nem tudunk valakit megtartani vagy visszautasítani, vagy nem tudjuk megvédeni magunkat, vagy ki kellene törnünk valahonnan, de nem tudunk stb. Ennek következménye, hogy a konfliktusaktív szakaszban izomsorvadás, a helyreállítási szakaszban pedig az izmok megnagyobbodása, ún. túltengés alakul ki. A simaizmok esetén ezzel szemben más konfliktusról van szó: a falat a bélben nem tud továbbhaladni. Ennek következménye, hogy a konfliktusaktív szakaszban az izomszövetek elhalnak, a helyreállítási szakaszban viszont izomdaganat (mióma) jön létre, bélgörcsökkel és a tápláléktovábbító izommozgás fokozódásával.

Az inak

Egy kisebb mértékben letört önbecsülés a konfliktusaktív szakaszban az ínszövet elhalásában nyilvánulhat meg: pl. Achilles-ín szakadásban. A meleg szakaszban pedig az ínszövet helyreállítása megy végbe, egy índuzzanat formájában.

A csontok

Az önleértékelési, önértékelési konfliktusok csontjaink megbetegedésével járnak. Ha a konfliktusban a negatív érzelmek intenzívek, akkor a csontváz egy részében kalciumkivonás, elmésztelenedés következik be. Ha a konfliktus hosszabb ideig áll fenn, akkor az a csontszövetek elhalásához vezet, vagyis ténylegesen lyukak keletkeznek a csontban. Önbecsülésünk megtépázása nyilvánul meg abban is, ha a fogaink kilyukadnak. 

Csontszövetdaganat 

Amit egyébként csontszövetdaganatnak diagnosztizálnak nem más, mint egy viszonylag jelentéktelen kinövés, amely a helyreállítási szakaszban keletkezik. A támasztószövetdaganatnak (szarkómának), amely a helyreállítási szakaszban képződik, semmi köze a konfliktusaktív szakaszban keletkező daganathoz (karcinómához). Embriogenetikus szempontból a különbség: míg a daganat (a tumor) a külső- és a belső csiralemezből ered, addig a támasztószövetdaganat (szarkóma) a középső csíralemezből származik. A csontszövetdaganat mindig egy önértékelés, önbecsüléscsökkenéssel kapcsolatos konfliktus helyreállítási szakaszának megnyilvánulása. Minél erősebb a kisebbrendűségi érzés, annál erősebben sújtja a csontvázat a csontfelszívódás; a lyukak képződése, a csontszövet elhalása. A csontszövetdaganatnál tehát a csont újbóli kalciumbeépítéséről van szó. Hamer szerint nincs különbség a csonttörés után képződő csonthegesedés és a csontszövet daganat között, amely semmilyen beavatkozást nem igényel, hacsak a csontsejtek túlzott elszaporodása működésbeli vagy esztétikai problémával nem jár. Ezzel szemben Hamer doktor kifejezetten utal a helyreállítási szakaszban a szövetkimetszés (biopszia) veszélyességére, mivel azt az agy támadásként érzékeli, és rögtön megpróbálja helyreállítani. Ennek ismételt hegképződés a következménye, ezáltal a csontszövetdaganat megint csak egyre nagyobbá válik.

Fehérvérűség (leukémia)

Dr. Hamer 1990-ben egy szemináriumon utalt arra, hogy súlyos önértékelési-, önbecsülési konfliktus esetén a konfliktusaktív szakaszban nagy mennyiségű csontsejtfelszívódás jön létre, amelyet a konfliktus leküzdése után, a helyreállítási szakaszban átfogó kalciumbeépüléssel együttjáró csontszövetújraépítés követ. Ahhoz, hogy ez létrejöhessen, nagyobb mennyiségű fehérvérsejt szükséges, ami viszont fehérvérűséget jelent. A fehérvérűség tehát a helyreállítási szakasz része, ami a gyógyulási folyamat befejeztével megszűnik. A konfliktus megoldódásának pillanatában kitágulnak az erek. Ez egyfajta vérhígulás, ami a vérvizsgálatok eredményeit kevesebbnek mutatja, mint amennyi valójában. A valós vérszegénységhez még az erek tágulása okozta látszólagos vérszegénység is társul. Ilyenkor normál esetben vérátömlesztéssel avatkoznak be, hogy a hemoglobin - a vörösvérsejtek oxigént szállító fehérjéje - értékét, ami nem normális, mesterségesen megemeljék. A vérátömlesztést követően a páciens egy vérkonfliktust él meg - e konfliktusfajtát egyébként egy vértócsa látványa, vérvétel, művese alkalmazás stb. is kiválthatja -, ami a lép elhalásához és a vérlemezkék számának drasztikus csökkenéséhez vezethet.

Az erdőben a farkas üldöz egy fiatal szarvast. Könyörtelen harc folyik a túlélésért. A szarvas menti a bőrét, ahogy csak tudja, a farkas pedig fáradhatatlanul lohol, hogy zsákmányt szerezzen, hogy végre ennivalóhoz jusson. Ám az erdő aljnövényzete sűrű, tele letört ágakkal, fákkal, elszórt sziklákkal. A szarvasnak sikerül nagy ugrásokkal távol tartani magát a farkastól, aki minden erejét beveti, nehogy szem elől tévessze kiszemelt áldozatát. A nagy rohanásban hirtelen egy széles ároknál találják magukat, amelyen a szarvas óriási ugrással kecsesen átszökken. A farkas sem akar lemondani a vacsorájáról, ezért nekirugaszkodik, de az ugrás túl rövidre sikerül, beleesik az árokba, és eltörik az egyik lába. - Baj van! Mi lesz most vele? Az erdőben nincs elsősegélyhely, nincs állatorvos, aki a törött lábat begipszelhetné. A természet a farkas tudtára adja, mit kell tennie, hogy élve megússza: nagy kínok között kimászik a gödörből, és keres egy sűrű bozótot, hogy elrejtőzve benne, végre ledőljön. Összekuporodik, fertőtlenítés gyanánt a horzsolásait nyalja - a nyál ugyanis fertőtlenít -, és éhségéről meg is feledkezve elszenderedik, hogy a lehető legkevesebbet mozogjon. Telnek a napok, a farkas mégis inkább mozdulatlanul vár. Szomját harmatcseppekből csillapítja, és alkalomadtán megeszik egy-egy hernyót, ami az orra előtt mászik. Ha mocorog, a lába iszonyúan fáj, ezért igyekszik nem fészkelődni. A törés helyén a csont eközben elkezdte újra felépíteni magát. Ha ilyenkor a farkastól vért vennénk, megállapíthatnánk, hogy enyhe fehérvérűsége van. Körülbelül negyven nap múlva elindulhat kisebb portyákra, és ekkor már bátran használhatja lábát. A csonton hegszövet, csontszövetdaganat (oszteoszarkóma) képződött, melynek célja, hogy erősebbé tegye a lábat, mint korábban volt, hogy még egyszer a csont ugyanott ne törhessen el. A helyreállítási szakaszban így kap értelmet a betegség, a középső csíralemezből kifejlődött csontszöveten képződött daganat formájában, melyet az agy irányít, és a tárolt biológiai különprog-ram valósít meg. A farkas így megmenekült, és újból vadászni mehet. Nem tudunk egyetlen farkasról sem, aki fehérvérűségben, vagy csontszövetdaganatban (oszteoszarkómában) halt volna meg.

A SZÍV KERINGÉSI RENDSZERE

A szív koszorúerei (szívkoszorú-artériák) - Szívinfarktus

Kanada egy erdős területén egy szarvascsorda él a vadonban, zavartalanul, a természet törvényei szerint. A vezérhím egy pompás és nagy benyomást keltő szarvas, rendben összetartja a csordát, védelmezi területét, és akaratát ráerőlteti a többiekre. Időnként megszaglássza a szarvastehenek vizeletét, kémlelve a párzás idejét. Ha elérkezett az idő, gondoskodik fajának fenntartásáról. A borjak mindig tavasszal születnek. A tél beálltakor már elég erősek, hogy a farkasok támadásai ellen is védekezzenek. Minden a természet törvényeivel összhangban, tökéletesen el van rendezve. A szarvasgidák az évek folyamán növekszenek, és közülük egy, a legderekabb, kezdi megérezni a természet késztetését: szeretne a maga ura lenni, szeretne sok ilyen szép szarvastehenet magának, és szeretne uralkodni a töb-bieken. S eljön a nap, amikor elég erősnek érzi magát, hogy kihívja a vezérhímet, hogy megfossza őt a területétől, és legyen saját háreme. Megküzdenek egymással. De a fiatal szarvasnak kevesebb tapasztalata van az idősebbhez képest, így hát az idősebb kerül ki győztesen, aki már számos küzdelmet tud maga mögött. Ismét eltelik egy-két év, és a fiatal szarvas egyre erősebb lesz, míg a vezérbika lassan kiöregszik. Ezúttal a fiatalabb nyeri a harcot, és megfosztja ellenfelét attól, ami eddig az övé volt. De az idősebb szarvas újból támad, mert a területéhez biológiailag szorosan kötődik, és vissza kell hódítania azt, máskülönben már csak a halálmarad neki. Hogy a fiatal szarvassal szemben egyáltalán esélye legyen, a természet ad neki még egy lehetőséget: erősebbé kell válnia! Ehhez növelnie kell az izmait, azokat még több vérrel ellátni, hogy a szükséges tápanyagokat még nagyobb mennyiségben szállíthassa oda. Mivel a szívkoszorúartériák a középső csíralemezből származnak, ezért a megoldás az, hogy fekélyek, sejtelhalások képződnek, mert ezáltal növekszik az ütőér átmérője, s több vér tud átfolyni rajta. De az erre maradó idő is korlátozott, csak körülbelül tizennégy nap.Ha tovább tartanának a harcok, az az egész szarvascsorda zavarához vezetne. A borjak születése belecsúszna a nyárba, és a tél beálltakor még nem lennének elég erősek, hogy el tudjanak menekülni a farkasok elől. Ezért az idősebb szarvasnak e határidőn belül kell visszanyernie területét. Ha csak később tudja visszaszerezni, vagyis ha a konfliktusa túlságosan sokáig tart, vagy ha egyáltalán nem hódítaná vissza, akkor szívinfarktusban elpusztulna.

Az ember számára a területe bármi lehet: a háza, a munkahelye, az autója, a családja, a környezete, amiben jól érzi magát. Tágabb értelemben azok a személyek is, akik a mindenkori területéhez tartoznak: családtagok, gyerekek, munkahelyi kollégák vagy alkalmazottak. Ezek mellett még más összetevők is szerepet játszanak: ilyen lehet, ha az ember, szeretne valamit csinálni, de akadályozzák benne, pl. hogy egy egyesületet vezessen, egy raktár árukészletét gondozza, vagy a családi kasszát ellenőrzése alatt tudja, de éppen az anyós az, aki beleavatkozik minden fontos döntésbe stb. Aztán történik valami, ami az egyén életterét megcsorbítja: elbocsátás, nyugdíjkorhatár elérése, válás, autólopás, idősek otthonába költözés, anyagi csőd stb. Abban a pillanatban, amikor a személy mindent megtesz, hogy visszanyerje az elvesztett területét, a természet beindítja a megfelelő biológiai túlélési programját: a jobbkezes férfiaknál és a balkezes nőknél a szívkoszorúartériákon fekélyek képződnek, amelyet erőteljes szívgörcs kísér: a szervezetünk minden energiát mozgósít, hogy garantálja sikerünket! Közismert, hogy statisztikailag több férfit sújt szívinfarktus, mint nőt. A jobbkezes hölgyeknél vénagyulladás lép fel hasonló esetekben. Amint a konfliktust megoldjuk, az agy ellenkező értelmű parancsot ad ki, és hozzálát a helyreállításhoz: az elfekélyesedett részek duzzanatával, és a szívkoszorúartériák elszűkítésével, amit tévesen az infarktus okának tartanak. Erre a probléma megoldása utáni második és hatodik hét között kerül sor. Ha a konfliktus kevesebb mint három hónapig tartott, a tünetek kiterjedése behatárolódik: szívritmuszavarra kerül sor. Ha a konfliktus háromtól nyolc vagy kilenc hónapig tartott, a konfliktussal való megbirkózás utáni második és hatodik hónap között kerül sor a helyreállítási szakaszban bekövetkező fordulópontra, vagyis ebben az esetben a szívinfarktusra, amelynek erőssége a konfliktus időtartamától és terjedelmétől függ. Ha a konfliktus több mint nyolc, vagy kilenc hónapig tartott, az agyi duzzanat, amely a helyreállítási szakaszban bekövetkező fordulópontért, vagyis jelen esetben a szívinfarktusért felelős, túlságosan nagyra nő, és az infarktus halálos kimenetelű. De nem szabad megfeledkezni róla, hogy közvetlenül a szívkoszorúartériákért felelős agyi terület mellett helyezkedik el az a terület, ami a szívritmust szabályozza. Ezért a túlméretezett helyreállítási vizenyőnek (ödémának) kihatása lehet erre a területre is - azaz zűrzavaros parancsokat adhat a szívnek. A szívinfarktus oka tehát az agyban van, nem a szívben!

De Hamer doktor szerint még a legsúlyosabb esetben is sok személyt meg meg lehetne menteni, ha a páciens a helyreállítási szakaszban bekövetkező fordulópontig vagy röviddel előtte, intravénás, nagy adag kortizon - gyulladási folyamatokat gátló, mellékvesekéreg hormon - injekciót kapna, és a hideg szakaszt előidéző, a szimpatikus idegrendszer működését fokozó szert adnának neki, pl. kávé, tea. De semmikképpen se adjunk vénán keresztül folyadékot, mert azzal a már önmagában is túl nagy agyi vizenyőhöz csak még több folyadékot viszünk be, amellyel fokozzuk a kockázatot! Az üvöltő szirénával száguldó mentő, és a gyakran támadásként érzékelt, szívre helyezett hideg EKG, szokszor a túlélési esélyek csökkenéséhez járul hozzá. Ténylegesen megfigyelték, hogy az infarktussújtotta betegeknek otthon sokkal nagyobb a gyógyulási esélye, mint a kórházban, mivel az utóbbiak eltávolodnak a saját területüktől.

A szívburok

Ha a páciens a következő diagnózist kapja: "Kedves Uram, mostantól Önnek nagyon oda kell figyelnie magára, máskülönben szívműtét fenyegeti!" - amit a szívére célzott támadásnak él meg, ha a diagnózist követően aggódik a szíve vagy szerettei miatt, ha fájdalmaktól, heves szívveréstől retteg, vagy attól tart, hogy a szívproblémája következtében megdagadnak a lábai, akkor nagy a veszélye, hogy szívburokdaganatot hoz létre. A kisebb izgalmak következtében fellépő biológiai megoldás a szívburokgyulladás, ami szapora szívveréssel, és légzési panaszokkal jár. Ezek a tünetek gyakran új érzelmi megrázkódtatásokat váltanak ki, és beindítják azt az ördögi kört, amelyből már nagyon nehéz kitörni. De semmi sem lehetetlen!

Koszorúérvénák - Tüdőembólia

Amikor az állatvilágban a nőstény tüzel, ösztönösen növekszik a védelem, párzás és táplálás iránti igénye, hogy kizárólag a kölykök világrahozatalával foglalkozhasson. Ez az emberek esetében is így van. Az ezzel kapcsolatos konfliktusok a következők lehetnek: "Semmibe vesznek, nem figyelnek rám", "Nem kapok elég szeretetet...!", "Szexuálisan frusztrált vagyok, összezavarodtam...!", "Nőként másodosztályúnak érzem magam...!" - ami a konfliktusnak területtel kapcsolatos jelleget ad.

NYIROKRENDSZER

A nyirokrendszerrel összefüggő konfliktustípus: "Úgy érzem, rám támadtak, és meg szeretném védeni magam!" - e konfliktus következtében a nyirokererekben kerül sor fekélyképződésre, hogy azzal nagyobb mennyiségű különleges fehérvérsejtet tudjon áramoltatni, hiszen ez a mi védelmi rendszerünk, legalábbis biológiai értelemben. A nyirokcsomók vagy nyirokmirigyek úgy viselkednek, mint a csontok: a hideg szakaszban elsorvadnak, elhalnak, míg a meleg szakaszban duzzanatok (adenopathiák) jönnek létre.

A LÉGZÉS SZERVRENDSZERE

A tüdő

Olyan konfliktusokban, amelyeknél a tüdő is érintett, a legbelsőnkben rejlő mélységes, ősrégi, haláltól való félelemről van szó. Attól való félelem, hogy nem tudunk tovább lélegezni, hogy megfulladunk, hogy nem bírjuk tovább, ha nem jutunk több levegőhöz stb. A szervezetünk erre többlet tüdőhólyagsejteket állít elő, hogy több oxigént vehessünk fel a környezetből, és ezzel életben maradhassunk. Az ilyen esetekben a tüdőben keletkező kerek gócok, amelyek röntgenfelvételeken láthatók, azt jelentik, hogy a konfliktus, amelynek hátterében a halálfélelem állt, túl sokáig tartott, és ezért a szervezetünk a többletsejtek termelését túlzásba vitte. A tüdőhólyagocskákkal kapcsolatos, tömör daganatok a konfliktus megoldásáig szaporodnak. Amennyiben a saját halálunktól félünk, úgy a röntgenfelvételen különböző fehéres foltokat lehet látni, míg egy más ember halálától való félelem esetén egyetlen egy ilyen fehéres folt jelenik meg. A halállal járó szenvedésektől való félelem, különböző foltok, csomók alakjában nyilvánul meg a felső tüdőrészben, amelyek lefelé haladva egyre kisebbekké válnak. Abban a pillanatban, amikor a személy halálfélelme megszűnik, vagyis a konfliktust megoldotta, minden többletsejt, amit a testünk a túlélés céljából hozott létre, feleslegessé válik. Ha az embernek szerencséje van, és nem oltották be tuberkolózis ellen, akkor a Koch-bacilusok - amelyek ősrégiek, és a belső csíralemezzel vannak kapcsolatban - elkezdik a tüdőt a daganatsejtektől megtisztítani, amely köpet formájában távozik. A végén kerek, jól kitisztított üregeket hagynak hátra. A problémát ezzel lezártnak tekinthetjük, hacsak ismét téves értelmezés miatt tuberkolózist nem diagnosztizálnak, amivel újabb halálfélelmet, azaz halálfélelemkonfliktust kiváltva, újabb tüdődaganat alakulhat ki.

A hörgők

Míg a hörgők a külső csíralemezből származnak, addig a faj fejlődéstörténete elején kialakult tüdő a belső csíralemezből jött létre. Ezért is viseli meg kevésbé a szervezetünket a hörgőkkel kapcsolatos konfliktus. Ez is összefügg a "Nem jutok levegőhöz!" - konfliktussal. Azonban itt arról a levegőről van szó, ami életterünkben vagy területünkön körülvesz bennünket. Arról a minimumról van itt szó, amire mindegyikünknek szüksége van: "Hagyj levegőhöz jutni!", "Nem kapok tőled levegőt!", "Mióta a férjem nyugdíjba ment, az életterem is kisebb lett!", "Arra kényszerülök, hogy a házam egy részét kiadjam...!", "Az új igazgató nem hagy annyi mozgásteret a munkám során, mint korábban volt!". - Ha a súlyos érzelmi megrázkódtatás pillanatában előtérbe kerül a halálfélelem érzése, a baloldali hörgőágakon keletkeznek fekélyek. Ha ezzel szemben a területvesztés érzése az uralkodó, a fekélyek a jobboldali hörgőágakban bukkannak fel. S mivel így a terület is veszélyben van, a heves érzelmi megrázkódtatás kihatásai egyidejűleg a szívkoszorúereket is érinthetik. Mint mindig, a konfliktus feloldása után a test áttér a helyreállítási szakaszba, és betokozza a fekélyeket. A hörgőkön belüli nyálkahártya megduzzad, ami végsősoron a tüdő tökéletlen telítődését eredményezi. Ezt gyakran helytelenül súlyos betegségnek, hörgőráknak diagnosztizálják. Nyálkás köhögéssel, huruttal, és átfogó kilökődéssel jár együtt, miközben a fölösleges sebszövet kiválasztódik. Minél tovább tartott az életterünkben a konfliktus, amelyet a lecsökkent levegőmennyiség érzése okozott, annál nagyobb a légzéselégtelenség kockázata: egy könnyebb konfliktust nátha, influenza követ a helyreállítási szakaszban; egy intenzívebb konfliktus a meleg szakaszban hörghuruttal vagy asztmával jár; egy még hevesebb érzelmi megrázkódtatás viszont nagy lyukakat eredményezhet, amelynek következtében a helyreállítási szakaszban hörgődaganat alakulhat ki.

Egy éven keresztül száz hörcsögöt és száz egeret tettek ki füstnek, de a kísérlet végén csak az egereknél mutatkozott tüdőrák. Mint mindig, ennek okát is a biológiai programozásban találjuk meg, minden faj genetikai örökségében. A hörcsögök ugyanis a föld alatt élnek, ahol a nyirkosság miatt nem keletkezhet tűz. Ezáltal nincsenek füst felismerésére beprogramozva. Az egerek ezzel szemben magtárakban, pajtákban élnek, ahol öngyulladás vagy villámok miatt is előfordulhatnak tűzesetek. Számukra a füst az első vészjel, mely bennük a halálfélelem érzését váltja ki, és menekülésre készteti őket. E tények fényében egészen spontán vetődik fel a kérdés, hogy melyiknek van nagyobb köze a tüdőrák kialakulásához: a dohányzásnak, vagy a dohányzás káros következményeire figyelmeztető, félelmet keltő feliratoknak - amelyeket pusztán védelmünk érdekében tesznek a hatóságok a cigarettákra!

A SZAPORODÁS SZERVRENDSZERE

A mell
Az emlőmirigy esetén - az érzelmi traumának a saját területhez vagy fészekhez van köze. Tágabb értelemben egy olyan konfliktusról van szó, ami kapcsolatos mindenkivel, akiket védőszárnya alá von az illető, és akivel szemben anyai érzelmeket táplál. Ha például gyerekekről van szó, a konfliktus jobbkezeseknél rendszerint a bal mellet érinti. Ha viszont egy ismerős áll a konfliktus középpontjában - nemi összetevők nélkül - a jobb mell lesz érintett: pl. egy férfi, akivel szemben a jobbkezes nő anyai érzelmeket érez, vagy tágabb értelemben egy barát, a szülők, testvérei, unokahúga, unokaöccse és unokája, vagy akár a saját kutyája, akit meg akar védelmezni. A konfliktusaktív szakaszban kemény csomó képződik, melynek nagysága a konfliktus időtartamától függ. Ebben a szakaszban a páciensnél gyakran melldaganatot diagnosztizálnak. A helyreállítási szakaszban, baktériumok közreműködésével kellemetlen szagú elsajtosodás megy végbe, s ezzel megtörténik a daganat elbontása. Ha nem állnak rendelkezésre baktériumok, a csomó cisztává tokozódik be, és így parancsol megálljt a sejtosztódásnak. Ebben az esetben a daganat nem a saját túlélésünk biztosítására képződik, hanem egy másik egyed túlélésének megoldására: "A gyermekem élet és halál közt lebeg, termelek hát neki több és táplálóbb tejet, hogy a túlélését ezáltal biztosítsam!" - ez az emlőmirigyrák biológiai funkciója

A tejvezetékek esetén - ha a tejvezetékek érintettek, elválasztási konfliktusról van szó és egy szívünkhöz közel álló személlyel való kommunikáció hiányáról: "Legszívesebben a keblemre ölelném...!" - ez lehet egy szeretett férj, aki hivatása miatt sokat utazik, ebben az esetben a jobb mell betegszik meg; egy gyermek, aki iskolai tanulmányai miatt távol van otthonától, ez a bal mellet érintő konfliktus. A hideg szakaszban fekélyképződés megy végbe, majd azt a meleg szakaszban a tejvezetékek belsejét bevonó nyálkahártya duzzanata követi. Emiatt váladékképződés indul be, ami nem tud elfolyni, mivel a tejvezetékek éppen e duzzanat miatt elzáródtak. Ennek viszont a mellbimbó mögötti gyulladás a következménye, amit gyakran teljesen tévesen, fekélyesedő (ulceratív) ráknak diagnosztizálnak.

A mell bőre esetén - a személy bepiszkolva, bemocskolva érzi magát, vagy egy testi épségét veszélyeztető támadástól fél, vagy akár attól, hogy testileg elcsúful stb. E félelmek fizikai megnyilvánulása lehet egy nagy seb a mellen, deformálódhat is a mell, vagy akár le is fogyhat. A hideg szakaszban barna foltok, kelések bukkannak fel, amelyek hosszan tartó konfliktusnál egyre nagyobbá válnak. A meleg szakaszban baktériumok közreműködésével, kellemetlen szag kíséretében a barna foltok csökkennek, majd visszafejlődnek.

A mell idegvégződései esetén -  ebben az esetben egy, a nem kielégítő távolságtartás miatti: "Nem akarom, hogy hozzám érjenek!" - konfliktusról van szó. "Soha többé nem akarom, hogy egy férfi hozzám érjen!", "Soha többé nem hagyom, hogy orvos fogdosson!", " Engem soha többé nem tesznek ki sugárterápiának!" - ezekben az esetekben kis, csomószerű, golyóhoz hasonló, érdekesen elmozdítható képződmények fejlődnek a mellben,amelyek megtapogatáskor elcsúszkálnak az ujjunk alatt. Az ideghüvely folyadékáról van szó, ami kevésbé kering, és kocsonyássá válik. Ha a konfliktus nem tartott sokáig, ezek ismét eltűnnek, más esetben betokozódnak, cisztákká alakulnak.

Az ivarmirigyek (petefészek - here)

Ha ezek a szervek érintettek, egy roppant nagy veszteségkonfliktusról van szó, amit gyakran bűntudatérzés és/vagy egy övön aluli ütés érzése követ. Ez lehet például egy gyermek vagy egy más közel álló személy elvesztése, akit soha többé nem látunk viszont. A konfliktusaktív szakaszban ilyen esetekben a petefészek vagy a herék sejtközötti szövete hal el. A látszat azonban itt is csal, hiszen a helyreállítási szakaszban az elhalt szövet ismét felépül, és ciszta képződik, melynek az a rendeltetése, hogy megerősítse, támogassa a szervet. Ebben az esetben az a funkciója, hogy nagyobb mennyiségű nemi hormont termeljen, a férfi férfiasságának vagy a nő nőiességének fokozására. Tehát ebben az esetben is egy nem tudatos, vagyis biológiai megoldással van dolgunk, de már ez sem az egyén túlélésére, hanem a faj fenntartására irányul. 

Különleges esetek: ciszták

A vese- és petefészekciszták ugyanannyi idő alatt fejlődnek ki, mint ameddig egy terhesség tart. Kilenc hónap, amíg egy ciszta képessé válik a szervezet által tőle elvárt funkció betöltésére. Hamer doktor szerint a cisztákat e kilenc hónap alatt nem volna szabad eltávolítani, mert az őket körülvevő szervekre tapadnak. Mivel nincs önálló érhálózatuk, ez idő alatt a környező szervekből szolgálják ki magukat. Ezt a természetes biológiai jelenséget - véleménye szerint - egészen a mai napig teljesen alaptalanul szivacsos jellegű daganatos kinövésnek tartják, és ezért műtétileg eltávolítják. A daganatok egy része az eltávolítást követően a kilencedik hónapig hátralévő idő alatt újraképződik, ezért ismételten el kell távolítani. Ebben az esetben különösen rosszindulatú daganatként tekintenek rájuk. A valóságban a cisztát, daganatot vagy szervet addig nem kellene eltávolítani, míg az teljesen be nem tokozódott, mert növekedésének időtartama alatt a szomszédos szervekből kiindulva érelágazások képződnek, melyek a vérellátásáról gondoskodnak. A meleg szakaszban az agy parancsot ad ki ezen összekötő vezetékek leválására, és a szerv ismét önállóvá, önműködővé válik. Csak ezután szabadna - ha a ciszta mérete vagy elhelyezkedése ezt egyébként indokolja - hogy sebészeti beavatkozásra kerüljön sor.

A petevezetékek

Ha a petevezetékek érintettek, akkor nemi jellegű konfliktusról van szó, olyanról, mint pl. egy összetűzés legtöbb esetben egy férfival, amelynél szitkozódás vagy durva szavak is elhangzanak. A nyálkahártya sejtjeinek elszaporodása rendszerint a petevezeték teljes elzáródásához vezet. A megoldás utáni szakaszban egy elsajtosodással járó sejtelhalás zajlik le, ami együtt járhat enyhe vérzéssel. 

Méh

A méh nyálkahártya esetén 

Eljött hozzánk, daganattal a méhében. Elmondtuk neki az Új Orvostudomány törvényeit, és ezzel felhívtuk a figyelmét arra, hogy röviddel daganata felbukkanása előtt, egy nemi jellegű összetevővel is rendelkező családi drámát élhetett meg, valahogy a következőképpen: "Hát ilyen nincsen!" vagy "Ilyet ember nem csinál!" - de lehetett a konfliktus valamely hozzá közel álló személy - gyermek, barátnő, unokaöcs vagy unokahúg stb. - nemi életével kapcsolatban is. Éppen kimondtuk ezt, a nő szemei könnybe lábadtak, és elvörösödött. Mondtuk neki: élje át még egyszer az érzést, mert csak ekkor tudja a történteket szavakba önteni, és végre megszabadulni tőle. Egyedül ennek engedelmeskedik az agya, megváltoztatja a korábban kiadott biológiai parancsot, s teste a gyógyulás útjára lép. A nő erre sírva fakadt, és így szólt: "Valóban, a lányomat megerőszakolta egy vadidegen férfi!" - Megfogtuk a kezét, és azt állapítottuk meg, hogy roppant meleggé vált. Pulzusa - amit előtte alig lehetett tapintani - erőteljesen lüktetett. Hagytuk, hogy kisírja magát, és elmondtuk neki, mi fog

történni a testében az elkövetkezendő napokban: "Mivel Ön még nincs változókorban, ne ijedjen meg, ha a következő napokban erős vérzései lesznek, sok vért is veszíthet. A teste ki fogja választani a daganatot, és ha Ön azzal, ami történt, csakugyan megbékélt, akkor máris a helyreállítás útjára lépett."

A méhnyak esetén

Míg a mehdaganat a hideg szakaszban képződik, amikor a konfliktus még aktív és megoldatlan, addig a méhnyakdaganat a helyreállítási fázisban alakul ki. Különösen fontos, hogy a páciens megértse, a konfliktus megoldása után a teste akkor is rátér a gyógyulás útjára, ha a tünetekből még ezt nem is érzékeljük. Tudnunk kell, hogy ez azért van, mert a test ekkor még nem érte el a teljes egyensúlyi állapotát. Miután  túltettük magunkat a konfliktuson, testünk ténylegesen azt a parancsot kapja az agytól, hogy a konfliktusaktív szakaszban képződött fekélyeket szüntesse meg. Ha a helyreállítási szakaszban a méhnyak daganata lép fel, akkor nemi jellegű érzelmi zavarral kapcsolatos konfliktusról van szó. Például, ha egy férfi elhagyta a feleségét, és a nő nem képes elviselni a válást. Vagy ha egy nő félelemből eredő szexuális függőségi helyzetben van egy túlságosan közömbös vagy - éppen ellenkezőleg - túlságosan erőszakos partnerrel.

A méh izomszövete esetén

Kötőszövetdaganat fel, melyben nagyon sok nő érintett. Ezeknél tulajdonképpen a méh izomszövetelhalásának helyreállítása megy végbe. Kisebbrendűség, értéktelenségérzés miatt fellépő izomszövet elhalásról van szó, például olyan esetben, amikor egy nőnek nem lehet gyermeke, vagy nem olyan gyermeke született, amilyet ő szeretett volna. Itt a nő anyaként áll a középpontban.

A dülmirigy (prosztata)

Két konfliktustípus lehetséges: egy alkalmatlansági, a normának nem megfelelő szexuális teljesítőképesség a házas- vagy szerelmi életben, egy olyan partnerrel, akivel szemben ezt a szituációt nagyon kellemetlennek vagy elfogadhatatlannak érezzük; egy részben nemi konfliktus valami gonoszságra vagy aljasságra vonatkozóan. Részben nemi alatt azt értjük, hogy a konfliktustartalom súlypontja nem a nemi síkra korlátozódik, hanem a nemi jelleg csak egyfajta kísérőjelenség. 

AZ EMÉSZTŐRENDSZER

Az élőlények számára a falat ténylegesen a táplálék, a zsákmány, amire szükségük van, hogy éhüket csillapítsák és túléljenek. Az embernél viszont ez a falat, a közvetlen jelentésén túl, átvitt értelmet is nyerhet, és általában nem is tudatosan. Mint például valami, amit nagyon szeretnénk, de végül az utolsó pillanatban kicsúszik a kezünkből, a lakás vagy a ház, amit kibérelnek az orrunk előtt, az autónk, amit elloptak, a pénz, ami hiányzik ahhoz, hogy kijöjjünk a hónap végéig. Az elismertségünk, ami megkérdőjeleződik egy társaságban, egy szerződés, ami felbomlott. A játékszer, amit látunk mindennap egy boltban, de nem lehet a

miénk, egy örökség, ami az utolsó pillanatban elillan stb. 

A nyelőcső

Ha a betegségben a nyelőcső felső kétharmada érintett, egy: "Ezt egyszerűen nem tudom lenyelni...!" - típusú konfliktusról van szó. Valami olyasmi, ami a torkunkon akad. A konfliktusaktív szakaszban ennek fekélyképződés a következménye a nyelőcső felső szakaszán, annak érdekében, hogy az kitáguljon, és lecsússzon a falat. A helyreállítási szakaszban a fekélyes területek gyulladása következik be, a nyelőcső elszűkülésével, nyelési panaszokkal. Az embernek csupán ki kell várnia az egyensúlyi, gyógyult állapot létrejöttét. A helyreállítási folyamatok a külső behatásoktól, kezelésektől függetlenül is lezajlanak. Ha a nyelőcső alsó harmada érintett, akkor olyan konfliktusról van szó, amikor valamiről már azt hittük, hogy ténylegesen a birtokunkban van, mégsem tudjuk megragadni és lenyelni. Ez a hideg szakaszban egy mirigydaganat képződéséhez vezet, ami gyakran elsajtosodás által, spontán gyógyul meg, anélkül, hogy egyáltalán felfedezték, diagnosztizálták volna. Ami ebből megmarad, azt tévesen a nyelőcső visszértágulatának tartják.

A kis gyomorkanyarulat és a gyomorkapu

Itt a konfliktust egy másik személlyel folytatott területvita hozza létre, ami elől nem tudunk kitérni, és ami megfekszi a gyomrunkat. A konfliktus bizonyos személyeket, szituációkat érint, amelyeket kényszerűségből el kell viselnünk. Az aktív szakaszban gyomorégés, heves fájdalmak jelennek meg. A kis gyomorkanyarulaton vagy a gyomorkapun fekélyek képződnek. A helyreállítási szakaszban a fekély vérezni kezd, ami a székletet sötétvörösre festi. Bár a véres széklet jó jel - mert a helyreállítási szakasz bizonyítéka - mindeddig negatív, nemkívánatos tünetként értékeltük. Ezzel szemben, a helyreállítási szakaszban bekövetkező fordulópont bizonyos veszélyeket rejt magában, ami az agyi ödémával kapcsolatos. Mivel itt területkonfliktussal van dolgunk, ezért szívinfarktus is előfordulhat.

A vékonybél

Hogy a falat végül felszívódhasson, és beépüljön a szervezetünkbe, a bél jelenti az utolsó lehetséges akadályt. De ha esetünkben egy emészthetetlen disznóságról van szó, amit egyszerűen nem vagyunk képesek bevenni, felszívni, érzelmeink aktiválják a megfelelő programot, nehogy emiatt éhen pusztuljunk. Ezért a test azon a ponton, ahol a valós vagy képzelt falat megakadt, egy mirigydaganatot hoz létre, melynek feladata egy sűrű folyadék kiválasztása, amely a falat továbbcsusszanását hivatott elősegíteni. A helyreállítási szakaszban a béldaganat összezsugorodik, gombák és Koch-bacilusok közreműködésével, elsajtosítás révén sejtelhalás jön létre, és vérzésekre kerül sor, amelyre gyakran téves módon önálló betegségként tekintenek. A székleten keresztül nyálkás bélszövet-darabok ürülnek ki.

A vastagbél

Minél utálatosabb, galádabb, elvetemültebb és szégyenletesebb vonásai vannak a konfliktusnak, annál közelebb fekszik a probléma a végbélnyíláshoz. Ilyenek lehetnek a családi ellentétek, vagy egy olyan teher, amitől az ember meg akar szabadulni, legszívesebben már nem hurcolná tovább magával. Mint minden más szervnél, ebben az esetben is a megélt konfliktus intenzitása határozza meg a betegség súlyossági fokát: az egyszerű polipoktól a bélelzáródás kockázatával járó nagy daganatokig, bármi előfordulhat. Mivel itt is a belső csíralemezzel van dolgunk, a konfliktus feloldásakor elsajtosodás jön létre, majd ezt követően a szövetek leépítése megy végbe, ami vérzéssel járhat. Ez távozik a végbélen keresztül, ami eddig ijesztő tünetnek minősült, és sürgős műtéti ok volt. 

Végbél és a végbélnyílás 

A végbél az ember bélcsövének végső szakasza, amelynek alsó vége a végbélnyílás. A végbél a belő csíralemezből, a végbélnyílás pedig a külső csíralemezből fejlődött ki. Ha a betegségben a külső csíralemez érintett, ez annak következménye, hogy egy aljasságot követtettek el velünk, amelytől a lehető leghamarabb meg akarunk szabadulni. A konfliktus feloldása után, a helyreállítási szakaszban aranyér problémák lépnek fel. Ezzel szemben, ha a belső csíralemez érintett, itt is megjelennek az aranyér problémák, de ebben az esetben a konfliktusaktív szakaszban, a konfliktus következtében fellépő betegség tüneteképpen. Ez különösen a nőkre jellemző, amikor a területükön belül nem találják a helyüket.

A máj

A májdaganat biológiai rendeltetése a rendelkezésre álló élelem optimális felhasználása. Olyan konfliktusról van tehát szó, melynél előtérben áll az éhezéstől, éhenhalástól való félelem. Ennek oka lehet a létfenntartási eszközök hiánya, mint pl. pénz, munka, de kiválthatják családi nehézségek, félelem létfontosságú dolgok hiányától, pl. félelem a nélkülözéstől. A táplálék szó itt nem szó szerinti, hanem inkább átvitt értelemben értendő, amivel kapcsolatban úgy érezzük, hogy szükségünk van túlélésünkhöz arra a valamire: pl. pénz, munka, szabadság, pihenés stb. Szervezetünk ez esetben tehát alkalmazza saját munkásait, a májdaganatsejteket, amelyek emésztenek, tárolnak, és ha kell, teljes erőbevetéssel dolgoznak. Az agy biológiai megoldása a táplálékellátás biztosítására abban áll, hogy gümőket, csomócskákat hoz létre, amelyek parányi élelmiszerraktárként szolgálnak. Az agy ezzel megnöveli a máj méretét, vésztartalékokat raktározva el testünk számára. Csak akkor aktiválja az agy a Koch-bacilusokat a csomók, gümők elsajtosítására, ha túltettük magunkat a szűkösnek érzett időszakon. Ha nem állnak rendelkezésre bacilusok, a csomókat a szervezet ciszták formájában betokozza, és idővel elmeszesednek. A helyreállítás második szakaszában az agy a vér hígabbá tételét rendeli el és a fehérvértestek segítségével a helyreállítási szakaszban keletkező, a vérben keringő maradványokat eltávolítja, kiüríti.

Az epeutak és hasnyálmirigy-vezetékek

"Olyan dühös vagyok, és borzasztóan haragszom e miatt az igazságtalanság miatt” - a súlyos érzelmi megrázkódtatásban a düh és harag az a két kulcsszó, amely a májon belüli és kívüli epevezetékeken fekélyképződéshez vezet. Ennek következménye a helyreállítási szakaszban egy fertőző májgyulladás lesz, akár vírussal, akár anélkül. Amikor a májértékek elkezdenek normalizálódni, akkor a májműködés teljes leállása, májkóma léphet fel. A valóságban itt egy agyi kómáról van szó, ami közvetlenül a helyreállítási szakaszban bekövetkező fordulóponton lép fel. Hamer doktor szerint életet menthet, ha eddig az időpontig erős kortizon- vagy glükózdózist kapna a páciens, aminek a krízis vége felé kell hatnia. 

A hasnyálmirigy 

"Ez szégyen, gyalázat, ezt nem bírom lenyelni!'", „Ez sértés, rágalom, szörnyűség!" - mivel a konfliktus minden eddiginél sokkal erősebb, sem a gyomor nem elég, hogy a falatot megeméssze, sem a bél, hogy a falat felszívásával eltüntesse a világból. Itt már csak a hasnyálmirigy jöhet szóba, ez az a szervünk, amely az egész testünk legerősebb erjesztő hatású anyagait választja ki.

Volt egyszer egy szamár, aki egy kis szekeret húzott a falu főutcáján, megpakolva liszttel, cukorral, keményítővel, amelyek arra szolgáltak, hogy a falu lakóinak finom kenyeret süssenek belőle. Az itt élők dolgos emberek voltak, izmaikat a földművelő munka erősen igénybe vette. A szekér egyre gurult tovább, így haladt a liszt a falu verőerén előre. Az úticél Bertalan volt, a pék. De hirtelen megtorpant a szamár, és mozdulni sem akart! Ugyanis kígyót látott az út közepén! A molnár nem tudván ezt, rácsapott az ostorral, és noszogatta, de a szamár ellenállt, mert rettentően félt, így az egész liszt és cukor a falu verőerében maradt, leblokkolva. De a falu lakóinak szüksége volt élelemre, és már türelmetlenül várták a rakományt. A molnár leszállt a kocsiról és hirtelen észrevette, hogy az, amitől a szamár annyira félt, az állítólagos kígyó csak egy száraz görbe bot. Elhajította hát az árokba, és a szamár magától megindult. Végül eljutott a cukor és a liszt a megfelelő helyre, és Bertalan jó kenyeret és finom péksüteményt készített belőle, melyet a falu minden lakója élvezettel fogyasztott.

A cukorbetegséget a következőképpen foglalhatjuk össze:

ellenállási konfliktus + félelem = magas vércukorszint az inzulinhiány következtében;

undorkonfliktus + félelem = alacsony vércukorszint glucagonhiány következtében.

A VIZELETKIVALASZTO RENDSZER

A vese szövetei 

Testünk több mint 70% vizet tartalmaz, és ha egy olyan konfliktust élünk meg, amelyben valami folyékony játssza a központi szerepet víz, hó, olaj, tej, infúzió, lavinák stb. különös társítás jön létre. A levegőhöz hasonlóan a víz is létfontosságú a túlélésünk szempontjából, ezért egy folyadékkal kapcsolatos vészhelyzetben a vízvesztés védelmi programja aktiválódik. Hogy a biológiai túlélést biztosítsuk, meggátoljuk, leblokkoljuk a víz eltávozását a szervezetünkből. Később, amikor a konfliktust megoldjuk, egy nagy veseciszta keletkezésére vagy sejtburjánzásra kerül sor. A ciszta új veseszövetet jelent, melynek az a rendeltetése, hogy a csökkent működésű vesét pótolja, vizeletet válasszon ki, és azzal a vesefunkciót a súlyos érzelmi megrázkódtatás előttinél is hatékonyabbá tegye. Hamer doktor ebben az esetben két okból nem javasolja a sebészeti beavatkozást, egyrészt a ciszta új funkciósejteket, ebben az esetben vesesejteket jelent, amik az elhalt vesesejtek helyére lépnek. Ha eltávolítjuk a cisztát, megszűnik az aggyal való kapcsolat, és a vese ezután már soha többé nem lesz képes vizeletet kiválasztani. A ciszta szokás szerint gond nélkül ott maradhat egész életünkre, ahol van. Ha már  valóban túl nagy, mindennemű beavatkozást megelőzően az érképződés befejeződését feltétlenül ki kell várni, ugyanúgy, mint a petefészekcisztánál;  mivel az agyban a veséknek két vezérlőközpontja van, külön a jobb, és külön a bal vesének, az egyik vese eltávolításánál - ha a beavatkozás a helyreállítási szakasz befejeződése előtt történik - az agy ugyanazt a parancsot adja a másik vesének is, s ez rettenetes következményekkel járhat.

Rövid megjegyzés a művesealkalmazáshoz, amelyre veseelégtelenség esetén kerül sor. Hamer doktor szerint senkinek sem kell odáig eljutnia, hogy dialízisnek vesse alá magát. Még nagyon magas kreatininértékekkel is zavartalanul élhet az ember, akkor is, ha naponta csak 2dl vizeletet választ ki. Általában ennyit mindenki kiválaszt. A művesealkalmazás Hamer doktor szerint szinte minden alkalommal új érzelmi sokkot vált ki, ezúttal a transzfúzió miatti érzelmi sokkot, amely a lépet, a biológiai vér-raktárkészletünket érinti. így keletkeznek a korábban nem létezett problémák.

Gyújtőcsatornácskák

A vese gyűjtőcsatornácskáinak panaszai olyan konfliktusra utalnak, melynél egzisztenciális konfliktusról, egy veszteségi konfliktusról van szó: "Mindent elveszítettem!", "Én már nem vagyok senki!", "Hirtelen itt állok, és abszolút semmim sincs!" - bevándorlók, menekültek, vagy valahonnan kimenekített személyek esetén. De okozhatja egy családi, munkahelyi szituáció is, amelyben ténylegesen vagy átvitt értelemben úgy érezzük, hogy: "Minden a nyakamba szakadt!", "Az élet egyszerűen túl kemény!", "Ami sok, az sok!", "Ez így már nem élet!", "Legszebb éveimet egy olyan emberre pocsékoltam el, aki egyáltalán nem érdemelte meg!" - Az ilyesfajta szituációkban képtelennek érezzük magunkat, hogy továbbra is szembenézzünk az élettel. Úgy érezzük: "Már nincs remény!", "Már nem tartozom sehová!" - A konfliktusaktív szakaszban tehát sejtburjánzásra, majd a konfliktus feloldása után, elsajtosodásra kerül sor, amelyet vizelettel távozó fehérje kiválasztás és magas vérnyomás kísér. Ebben a másodikszakaszban a daganat helyén keletkezett üregek alapján rendszerint - vesetuberkolózis a diagnózis.

Szeptemberben a lazacok felfelé úsznak a folyón, visszatérnek a patakok felső folyásáig, hogy lerakják ikráikat, és befejezzék az életüket. Ez az élet tervszerű ciklusa, ami követi a természet rendjét. Egy sebes folyású folyamon árral szemben úszni iszonyatos erőfeszítés, ésezenkívül ottvannak még az éhes medvék is, akik már nagyon várják a lazacokat. A lazacok erős farkúszóik segítségével hihetetlen nagyokat ugrálnak, így sikerül átszárnyalniuk egy-egy nagy sziklán, és megmaradniuk a folyóban árral szemben úszva. Az egyik lazac azonban különösen nagyot ugrik, és a sziklás parton landol egy nagy kő árnyékában. Életveszélybe került, hiszen már nincs többé a vízben. Egy, a létét fenyegető veszteségi konfliktuson esik át: egy halnak a vízen kívül nincs reménye a túlélésre. Az egyetlen lehetősége, hogy blokkolja a veséket, ezzel amennyi vizet csak lehetséges, visszatartson a testében addig, amíg egy nagyobb hullám vissza nem mossa a folyóba. A Nap követi járását, és a lazac előbb-utóbb a tűző napsütésben hever. Erre a második vészhelyzetre a biológiai megoldás a mellékvesék és mellékvesehormon (kortizon) kiválasztás blokkolása, hogy mozdulatlan maradjon, és ne induljon el helytelen irányba. Ez az ő egyetlen túlélési esélye. Vészhelyzetben a biológia az, ami diktál!

A húgyhólyag

Az állatoknál a vizelet biológiai funkciója a területük kijelölésére szolgál. Ezek a szagjelzések világos jelek minden betolakodónak: "Állj, te itt az én birodalmamban vagy!" -A civilizált ember feltalálta a vécét, és azóta mindig ugyanazon a helyen végzi el a dolgát, mégis, a vizelettel történő területkijelölési igénye semmit sem változott. A nők, akik a család összetartására éreznek késztetést, ők inkább arra hajlanak, hogy fészkük belső határait védelmezzék. Náluk a húgyhólyagot érintő súlyos érzelmi megrázkódtatás mögött meghúzódó konfliktus abból fakad, hogy életterüket nem tudják megszervezni, vagy ez hirtelen teljesen összeomlik. A férfiak ezzel szemben inkább területük külső határainak védelmezésére hajlamosak. Ha ezek veszélyben vannak, a biológiai megoldás abban áll, hogy fekélyek képződnek a húgyhólyag nyálkahártyáján - ami a külső csíralemezből fejlődött ki - azért, hogy nagyobb vizeletmennyiséget tudjon befogadni és kiüríteni. Ha megszűnt a veszély, a test helyreállítja a fekélyeket húgyúti fertőzésekkel, gyulladásokkal, amelyeket égető érzéssel járó vizelés kísér. A húgyhólyag nyálkahártya alatti szövete esetén - ami belső csíralemez eredetű - a két szakasz viselkedése pontosan fordított. A konfliktusaktív szakaszban polipok képződnek, majd a helyreállítási szakaszban sejtelhalás következik be. Ebben az esetben a konfliktus valami tisztátalanra vonatkozik, a saját territóriumon belül vagy azon kívül.

A mellékvesekéreg

Ha a mellékvesekéreg érintett az érzelmi traumában, akkor a mögötte meghúzódó konfliktusban olyan félelmeink vannak, hogy rossz irányba megyünk, vagy rossz úton vagyunk: "Nem találom meg a helyes utat!" - Mivel a középső csíralemezből kifejlődött mellékvesekéreg a kisagy irányítása alatt áll, a konfliktusaktív szakaszban sejtfelszívódásra kerül sor, majd a helyreállítási szakaszban a sejtek újra felépülnek.

Egyetlen birka könnyű préda volna akármelyik, útjába akadó farkasnak. Ezért a birkák nyájban élnek. A természet mindig gondoskodik arról, hogy minden a lehető legjobban történjen. A nyáj reggel felkel és útnak indul, hogy a mezőn friss hajnali harmattól nyirkos füvet legeljenek. Egy birka lédús lucernávalbenőtt helyet talál, mohón ráveti magát a lucernára és pukkanásig tömi vele a bendőjét, több már nem is fér bele. Ekkor felemeli fejét, s észreveszi, hogy eltűnt a nyáj. Lucerna iránti vágyától hajtva, a birka elszakadt a nyájtól, „helytelen irányba" ment, és most a dombok között találta magát, egyes, egyedül. Ősemlékezetében felvillan egy piros lámpa, és figyelmezteti: "Riadó, riadó, rossz úton vagyok!" - de az agy megtalálja a tökéletes megoldást, hogy életét megmentse: sejtelhalás (nekrózis) keletkezik a mellékvesekéregben, leáll a kortizontermelés, a birka hirtelen megtorpan, ott marad, ahol van. Nem megy tovább a "helytelen irányba". Az egyetlen túlélési esélye abban van, hogy újra rátalál a nyájra.Ha nem áll meg ott, ahol van, nő a veszély, hogy egyre jobban eltávolodik, ami végül a halálát jelentené. A birka nagyon fél, de nem hangoskodik. Eltelik két vagy három óra. A nyáj eközben új zöld legelő után kutat. Az összezavarodott birka hirtelen a messzi távolból meghallja a többi birka bégetését. - Megmenekült! Ott a többi birka és a védelem illúziója. Azonnal megszűnik a riadókészültség, mert ismét tudja, melyik irányba menjen. Az agy fordított parancsot ad ki, a mellékvesék újból nekilátnak dolgozni, és nagy kortizondózist termelnek. Ez erőt ad a birkának, hogy gyorsan fusson vissza a többiekhez. Ott aztán kipiheni magát, teljesen megnyugszik, regenerálódása is befejeződik.

Az agyalapi mirigy 

Fejlődésének kezdetén a zsiráf sem rendelkezett különleges tulajdonságokkal. A fák kezdetben alacsonyan, sűrű bozótokban nőttek, ám idővel megnyúltak, vékonyabbá és ritkábbá váltak. A száraknak így is el kellett látni táplálékkal és vízzel az egyre nagyobbra és magasabbra növő ágakat és leveleket. Kapóra jött egy kertész, aki azokat becsületesen visszametszette, s ettől azok ismét erőre

kaptak. Ez volt az a biológiai lehetőség, amit a zsiráf kihasznált. Rászokott a fák magasabban lévő leveleire. De hát hogyan érje el az egyre magasabb ágakat és leveleket?

A konfliktus, amelyben az agyfüggelékmirigy érintett: "Túl kicsi vagyok ahhoz, hogy hozzájuthassak a falathoz!" - problémája körül forog.A belső konfliktus következtében sejtelhalás jön létre, amely egyfajta előkészület az átépítésre, majd a konfliktusmegoldást követően a helyreállítás beindul, az agy kiadott parancsa megfordul, és megkezdődik az újraépítés egy megerősített és célravezetőbb szerkezetben. Ekkor az agyalapon egy mirigydaganat képződik, mely által a növekedési hormonok kiválasztása fokozódik. Fizikai szinten a zsiráf testében az agyalapi mirigy túlórázni kezdett, és a zsiráf nyaka meghosszabbodott. Súlyos érzelmi megrázkódtatás esetén egyes szervek - orr, áll, nyak, kéz vagy lábak - méretének túlzott növekedése következhet be. A testi meghosszabbítás a konfliktus tényleges megoldását jelenti, és a mirigydaganatot ezután gombák és mykobaktériumok ismét leépítik.

A pajzsmirigy

Más szervekhez hasonlóan, a pajzsmirigy is két különböző szövetfajtából áll, melyek más-más módon reagálnak az őket érintő konfliktusokra:

• a belső csíralemezből származó, a nyúltagy által vezérelt mirigyhámszövet: konfliktusaktív szakaszban a nyúltagy parancsot ad a sejteknek, hogy erősebben szaporodjanak, ami pajzsmirigy megnagyobbodáshoz (golyvaképződéshez) vezet, és ennek következtében pajzsmirigy-túlműködés alakul ki. A legtöbb esetben ezek a daganatok betokozódnak, és így is maradnak. Ha ezzel szemben a helyreállítási szakaszban a szervezet számára a gombák és mykobaktériumok rendelkezésre állnak, akkor elsajtosodás megy végbe, aminek bomlástermékei váladékot ürítő csatornákon (sipolyokon) keresztül választódnak ki. Ha a konfliktus túl sokáig tartott, akkor a sejtek legyengülnek, és ennek következtében pajzsmirigyalulműködés jön létre.
• a külső csíralemezből származó, hormonkiválasztó csatornák: a hideg szakaszban fekélyes rák vagy egy hideg csomó, majd a meleg szakaszban helyreállító-ciszták, vagy jóindulatú golyva képződhet benne.

A pajzsmirigy „megbetegedésével" kapcsolatos konfliktusok: "Gyorsan, gyorsan, igyekezz, fogytán az idő!", "Gyerünk! Haladjunk, nincs időnk mindenre!", "Egyszerűen nem bírom behozni a lemaradásomat!".

Giorgio Mambretti - Jean Séraphin: Orvostudomány a feje tetején, És mi van, ha mégis igaza van Hamer doktornak? - részletek  a könyvből